Egy bérház padlásán a fiatal Rádiós fényévnyi távolságba küld rádióüzeneteket saját találmánya, a robot Robinson segítségével. Már kételkedni kezd abban, hogy hangja bárkihez is elér a végtelen űrben, amikor egy este négy furcsa alak jelenik meg. A különös figurák híres mesék elfeledett hőseinek szellemei, akik a túlvilágra szeretnének eljutni.
Ön egy múltbeli vagy elmaradt eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból.
Utolsó előadás dátuma: 2014. január 5. vasárnap, 11:00
PRESSER GÁBOR – SZTEVANOVITY DUSÁN: A PADLÁS
Félig mese – félig musical két felvonásban
9-99 éves korig
Egy bérház padlásán a fiatal Rádiós fényévnyi távolságba küld rádióüzeneteket saját találmánya, a robot Robinson segítségével. Már kételkedni kezd abban, hogy hangja bárkihez is elér a végtelen űrben, amikor egy este négy furcsa alak jelenik meg. A különös figurák híres mesék elfeledett hőseinek szellemei, akik a túlvilágra szeretnének eljutni. De hogy évszázadok óta tartó bolyongásuk véget érhessen, meg kell találniuk a Révészt.
Sztevanovity Dusán az 1988-as vígszínházi bemutató után így számolt be a darab születéséről: „Mi Presser Gáborral nem akartuk ilyen nagy fába vágni a fejszét. Egy dalcsokrot írtunk gyerekeknek. De közben felmerült az ötlet Sándor Pálban, hogy videoklipeket csinálna a dalokra, de nem tudtuk, mi kösse össze a dalokat. Ezen töprengtünk, és én éppen költözködtem. Megcéloztam egy padlásteret. Amikor onnan fentről, a magasból kinéztem, kitaláltam egy történetet, egy mesét, amely a padláson játszódott. (…)
Ez a musical tízéves kortól bárkinek szóló mesejáték. Biztos, hogy tizenöt év múlva is elő lehet majd venni, és akkor is tud szólni a nézőkhöz. Mert semmiféle divathoz nem kötődik. Presser zenéje csodálatos. Minden tudása benne van, és még mindezekhez hozzá is tudott tenni.”
A hangfelvételt a Miskolci Nemzeti Színház zenekara készítette. A zongoránál Presser Gábor és Tímár-Tóth Mária. Vezényel: Cser Ádám. Hangmérnök: Ditzmann Tamás
Szövegkönyv: Horváth Péter és Sztevanovity Dusán
Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben, a Theater an der Wienben aratott először sikert, amikor a zeneszerző Ignaz Schnitzer librettójára komponálta meg nagyszabású operettjét Jókai Mór Szaffi című elbeszélése nyomán.
Egy fiatal király, aki tudta, hogy hatalmas túlerő közeleg, mégsem fordított hátat országának. Egy nemzet, amely történelmének egyik legsúlyosabb vereségét szenvedte el, mégsem tűnt el. A mohácsi csata 500. évfordulójára született Mindig itt leszünk... Mohács 500 című, Szomor György által írt rockmusical II. Lajos, Habsburg Mária és kortársaik sorsán át idézi meg a szerelem, a helytállás és a remény történetét.
A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója először rendez operettet, méghozzá a világ leghíresebbjét!
A Szépség és a Szörnyeteg a Disney egyik legsikeresebb, legelbűvölőbb meséje, az első olyan animációs film, amelyet Oscar-díjra jelöltek a…
Ünnepi Gála a Magyar Operett Napja tiszteletére
December eljövetele nemcsak a tartós hideg beköszöntét jelenti, hanem az ünnepi fényekbe öltöztetett utcákat, a karácsonyi vásárok forgatagát és a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ
© 2008-2023, Minden jog fenntartva - Budapesti Operettszínház
