Moralitás-játék Tellér Gyula 1984-ben, az Európa Kiadónál publikált fordításának felhasználásával, Szöveg: B.
Sztravinszkij Zsoltárszimfóniája a háttér, az egyórás mű nem hajszolja a zenés sikert: úgy éri el nézőjét, ahogy a Halál. Csendes mosollyal.
Ön egy múltbeli vagy elmaradt eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból.
Utolsó előadás dátuma: 2021. augusztus 19. csütörtök, 20:30
Akárki
moralitás-játék
A Gyulai Várszínház előadása
Tavaly nyáron a régi görögök színházait idéző módon: ingyen láthatta Szeged színházszerető közönsége a Dóm-téren a középkori moralitás-játékot: az AKÁRKI-t. Nem is akárkikkel: két Kossuth-díjas színész-rendező, egy Jászai-díjas színésznő: a szereposztás önmagáért beszélne akkor is, ha nem magyarországi bemutatóról volna szó. A Gyulai Várszínház tere egész másképp, de legalább ennyire igazi helyszíne ennek a templomok elé szánt alapműnek.
A középkorból mára fordított szöveg érthetően teszi fel az alapvető kérdést, mely mindannyiunkat utolér:
Mégis, mit lehet tenni, mikor elszámolásra kér fel Isten megbízásából a Nagy Kaszás, aki körülöttünk kószál.
Szereplők:
Akárki................................................. Zsótér Sándor
Halál & Bölcs...................................... Hegedűs D. Géza
Isten & Testvér.................................... Kosztolányi József
Jótett & Angyal................................... Gidró Katalin
Tudás................................................. Farkas Andrea
Szépség............................................. Sebők Maya
Barátság & Erő................................... Sorbán Csaba
Rokon & Józanság............................. Balog József
Vagyon & Öt Érzék............................. Farkas László Róbert
A Rokon Szolgája............................... Toronykőy Attila
A Megbánás Köpönyege/Kereszt....... Herczeg T. Tamás
Súgó: Jánoska Zsuzsanna
Ügyelő: Stefanik Sándor
Kreatív producer: Herczeg T. Tamás
Hang: Varga Zsolt
Világítás: Burján Zsolt
A rendező munkatársa: Toronykőy Attila
Látvány: Schulek Frigyes (1909) – Foerk Ernő (1912)
Jelmeztervező: Benedek Mari
Rendezte: Bodolay
Az előadás hossza: 2 óra
Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben, a Theater an der Wienben aratott először sikert, amikor a zeneszerző Ignaz Schnitzer librettójára komponálta meg nagyszabású operettjét Jókai Mór Szaffi című elbeszélése nyomán.
Fergeteges családi musical a Budapesti Operettszínházban Varró Dániel és Teslár Ákos sziporkázóan szellemes szövegével és Presser Gábor varázslatos zenéjével: a Túl a Maszat-hegyen magával ragadja a kicsiket és a nagyokat egyaránt!
Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi különbségek komoly kérdéseit járja körül, és ez a világ első operettje, mely nem vidám végkifejlettel zárul.
A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója először rendez operettet, méghozzá a világ leghíresebbjét!
A többféle feldolgozást is megélt alapművet most Grigori Frid egyszemélyes operaváltozatában ismerhetik meg a Budapesti Operettszínház nézői.
Az Orfeum mágusa A Budapesti Operettszínház 100. jubileumi évének díszelőadása − ez a vadonatúj nagyoperett − mágikus időutazásra hívja a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ
© 2008-2023, Minden jog fenntartva - Budapesti Operettszínház
