Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története, a csodás, magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljáték, mely híven követi az eredeti művet - és amely több mint száz éve visszatérő sikerdarabja a hazai és határon túli színpadoknak -, negyven év után ismét látható lesz a Budapesti Operettszínházban.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: április 9. vasárnap, 15:00
János vitéz
A Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján született daljáték 1904-es, Király Színházbeli ősbemutatóján a darab elsöprő sikere még az alkotókat is meglepte. A színpad hol felpezsdült, hol megnyugtató vidámságot árasztott, a közönség derült, nevetett, majd Bagó meghatóan szép dala alatt már a sírás kerülgette a nézőket. A dal befejeztével újrázást követeltek, de az ismétlés egy kicsit váratott magára, mert a Bagót alakító Papp Mihálynak is könnyek peregtek az arcán. Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története, a csodás, magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljáték, mely híven követi az eredeti művet - és amely több mint száz éve visszatérő sikerdarabja a hazai és határon túli színpadoknak -, negyven év után ismét látható lesz a Budapesti Operettszínházban.
Szereposztás
Dolhai Attila / György-Rózsa Sándor / Sándor Péter................................ János vitéz
Bordás Barbara / Lévai Enikő / Kiss Diána............................................... Iluska
Langer Soma / Erdős Attila / Pete Ádám............. .................................... Bagó
Bodrogi Gyula / Földes Tamás / Jantyik Csaba........................................ A francia király
Fischl Mónika / Lukács Anita / Zábrádi Annamária .................................. Francia királykisasszony
Oszvald Marika / Szilágyi Enikő / Papadimitriu Athina............................. Mostoha
Erdős Attila / Langer Soma / Pete Ádám ................................................. Strázsamester
Faragó András / Pálfalvy Attila................................................................. Csősz
Altsach Gergely........................................................................................ Bartoló, tudós
Karmester
Pfeiffer Gyula
Hermann Szabolcs
Szerzők
Zenéjét Heltai Jenő verseire írta Kacsóh Pongrác
Petőfi költeménye után írta Bakonyi Károly
Hangszerelte: Dénes István
Zenei vezető: Pfeiffer Gyula
Karigazgató: Szabó Mónika
Koreográfus-asszisztens: Krizsán Dániel
Rendezőasszisztens: Lenchés Márton
Játékmester: Angyal Márta
Világítástervező: Dreiszker József
Díszlettervező: Cziegler Balázs
Jelmeztervező: Berzsenyi Krisztina
Rendező - koreográfus: Bozsik Yvette
Gótikus musicalként szokták emlegetni ezt a különleges zenei ínyencséget. Robert Louis Stevenson klasszikus rémregényének színpadi adaptációja egyaránt szól a bennünk lévő jó és gonosz küzdelméről és a szerelem kiismerhetetlen természetéről. Legfőbb kérdése az, hogy bemerészkedhet-e az ember és az emberi tudomány Isten felségterületére.
A Mágnás Miska a magyar operettirodalom egyik legsikeresebb műve, mely újra és újra repertoárra kerül zenés és prózai színházakban egyaránt. Ez egyrészt szatirikus, mulatságos történetének köszönhető, másrészt Szirmai Albert és Gábor Andor olyan pompás, örökzöld számainak, mint például A nő szívét ki ismeri, az Úgy szeretnék boldog lenni vagy a Cintányéros cudar világ.
A Huszka Jenő nagyszerű slágereivel dús operett-álma a szenvedély és a komikum végletes formái közé vezet - egy meglehetősen szűk,…
Ünnepi Gála a Magyar Operett Napja tiszteletére
A történetből megtudhatjuk, hogy hol lakik a jóságos Hétfejű Tündér, érdemes-e jónak lenni, és egymásra találhatnak-e azok, akiket maga a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ
© 2008-2018, Minden jog fenntartva - Budapesti Operettszínház
