Molnár Ferenc - LILIOM
- külvárosi legenda hét képben -
A Liliom ballada a ligeti vagány és a mindenes cseléd szemérmes-nagy, néma szerelméről; két környezetével, a világgal, és egymással is dacoló ember végzetdrámája a megalkuvásmentes, tiszta, egyenes gerincű létezés lehetetlenségéről.
Ön egy múltbeli vagy elmaradt eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból.
Utolsó előadás dátuma: 2011. március 1. kedd, 18:00
Liliom, a vurtstli nagyhangú, hirtelenharagú csalogatója, a nők bálványa, dacból és mélységes igazságérzetétől vezérelve kiáll egy ismeretlen lány mellett, válllalva, hogy Muskátné, a körhintatulajdonos kirúgja az állásából. Az ismeretlen, tiszta lány dacból? szolidaritásból? szerelemből? osztozik Liliom sorsában. Két, a Paradicsomból kiűzött, otthontalan ember talál társra a ligeti éjszakában.
A kispolgári hétköznapokat azonban nem Liliom számára találták ki. Képtelen az evilági törvények szerint élni: a házmesteri állás az önfeladást jelentené számára. Sóvárog sikerei helyszíne, a Liget után, ami a fantázia, a szabadság birodalma, az egyetlen lehetséges élettér volt a számára. A tétlenség, a tehetetlenség és a Julival szemben érzett lelkiismeret-furdalás dühöt vált ki belőle: azt bántja, akit a legjobban szeret.
Otthont, támaszt, megértést csak egymásban találhatnának: megingathatatlan, mély szerelmüket azonban még egymás előtt is titkolják. Két büszke ember társas magánya.
Amikor Liliom megtudja, hogy Juli gyermeket vár, mindent egy lapra tesz fel: rabolni indul a gyengeségét, befolyásolhatóságát kihasználó Ficsúrral. A rablási kísérlet azonban balul sül el: letartóztatják és úgy érzi, mindent elveszített. Maradék büszkeségét mentve, a halálba menekül...
A Liliom külvárosi legenda. A ligeti romantika a múlté, a külvárosi fiatalok sorsa, kitörési kísérletei ma is ugyanolyan reménytelenek.
"Molnár Ferenc legművészibb alkotása a Liliom" (Gellért Oszkár)
Díszlet CSANÁDI JUDIT
Jelmez: KÁRPÁTI ENIKŐ
Dramaturg: GECSÉNYI GYÖRGYI
Rendezőasszisztens: HŰBÉR TÜNDE
Rendező: GUELMINO SÁNDOR
Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben, a Theater an der Wienben aratott először sikert, amikor a zeneszerző Ignaz Schnitzer librettójára komponálta meg nagyszabású operettjét Jókai Mór Szaffi című elbeszélése nyomán.
Hófehérke és a gonosz mostoha története, Kocsák Tibor fülbemászó zenéjére, ifj. Harangozó Gyula ötletekből kifogyhatatlan koreográfiájával, Velich Rita gyönyörű jelmezeivel, Kentaur varázslatos látványvilágával elevenedik meg. A Budapesti Operettszínház előadása
A Szépség és a Szörnyeteg a Disney egyik legsikeresebb, legelbűvölőbb meséje, az első olyan animációs film, amelyet Oscar-díjra jelöltek a…
A Budapesti Operettszínház kiemelten fontosnak tartja, hogy támogassa autista embertársainkat a minél teljesebb élet megteremtésében és megélésében, ezért – ahogyan…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ
© 2008-2023, Minden jog fenntartva - Budapesti Operettszínház
