Program


Múzsákhoz közel

Múzsákhoz közel

Két pazar, remek szellemi felüdülést nyújtó, szórakoztató művet hallhatnak április 11-i koncertünkön, melyen elsőként Vajda János: Cantus firmus - a megtartó ének c., kantátáját, majd a szünetet követően W.A.Mozart C-dúr zongoraversenyét (K.467) szólaltatják meg együtteseink. A közismert magyar kortárs zeneszerző műve elsőként 2014. április 11-én zártkörű előadás keretében csendült fel Debrecenben, a Csokonai Színházban, ezt követően Budapesten, a Zeneakadémián került sor első nyilvános előadására.  több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli vagy elmaradt eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból.

Utolsó előadás dátuma: 2017. április 11. kedd, 19:30

A Kodály Filharmónia Debrecen 2013-ban nyerte el a debreceni közgyűlés által évente odaítélt Kölcsey Ferenc ösztöndíjat egy olyan új zenemű bemutatására, mely a „Kálvinista Róma” zenei hagyományaira (is) épít és a 2014-ben 476 éves Református Kollégium hagyatékát veszi alapul. Az alapgondolatot a Debreceni Református Kollégium levéltárában fellelhető, a diákok által a Református Énekeskönyv dallamaira írt alternatív szövegek és az eredeti, nagy hagyományú zenei anyag megtartása adják. Ez a koncepció a művet Carl Orff híres Carmina Buranájának közeli rokonává teszi, népszerűsítve egyben Debrecent, a kálvinista zenei tradíciót, valamint a Református Kollégiumot és mindenkori közösségét. A mű megírására Vajda János Kossuth-díjas zeneszerzőt, a Zeneakadémia kiemelkedő oktatóját, napjaink legelismertebb és legnépszerűbb zeneszerzőjét kérték fel, aki erős szálakkal kötődik Debrecenhez.  Egyik legutóbbi ősbemutatója is a debreceni intézményes zeneoktatás 150 éves évfordulójára rendezett koncerten hangzott el, teljes életművének megőrzését pedig a Debreceni Református Kollégiumra bízta.

Már az önálló darabként is megálló virtuóz zenekari nyitány megadja a 70 perces mű alaphangulatát, hiszen a "Debrecenbe kéne menni" magyar népdal szimfonikus parafrázisával indul kalandozásunk a régi diákszövegek - de pontosabb ha így nevezzük: a korabeli diák-szleng -  világában. Nem véletlen, hogy a szerző külön tételt szentel a bornak, illetve - már elnézést - a "csajozós" történeteknek, miközben nyakig merülhetünk a 17. század cseppet sem szemérmes diák- kifejezéseiben, sodró lendületű, mai füllel is abszolút hiteles, szinte a jelenkori "koleszokat" idéző hangulatában.  A kantáta kifejezetten tonális, széles stiláris skálán mozgó, sok esetben egyenesen jazzes elemeket is felvonultató partitúrája gazdag tárháza a ritmikai rafinériáknak, a fenomenális hangszerelésnek. Külön jellegzetessége a darabnak, hogy rendkívül gazdag ütős arzenált vonultat fel. A Cantus firmus - a megtartó ének méltó debreceni társa a nagy előd, Carl Orff Carmina Buránájának, mely a kortárs zenétől esetleg idegenkedőket is meggyőzheti arról: Vajda János éppen hogy nem az elefántcsont-torony, sokkal inkább az élő, velünk együtt lélegző, nekünk szóló, valamennyiünk számára érthető és szórakoztató kortárs zene méltán elismert komponistája.

Hangversenyünk második részében csak a darab keletkezési évszámával látogatunk 1785-be, a könnyed hangvétel, a magas fokú virtuozitás Mozart K.467-es C-dúr zongoraversenyében is biztosítja az est szórakoztató jellegének folytatását. Elsőként a Szerző legnagyobb szabású versenymű-tételét hallhatjuk, kellemes szekvenciákkal, világosan vezetett fokozásokkal és klasszikus elvezetésekkel, hangulatosan csörgedező, finom zongorafutamokkal. Az alaphangnem és rokonainak biztonságát egy pillanatra sem veszítjük szem elől, a zongora sok esetben egyenrangú csevegő partnere a zenekar egyes szekcióinak. Visszafogott elegancia, roppant kellemes mozarti könnyűzene az első tétel, nem is beszélve az azt követő lassú igazi relaxációs hangulatáról. Szépen végigjárt gyönyörű gondolati ívek a pizzicato vonósok támpontjai felett, éneklő, lélegzően tág, nagy áttekintést nyújtó csodálatos dallamvezetés adja az igazi megnyugvás hangulatát, hogy befejezésül, a 3. tételben, a virtuóz mozarti világba ugorhassunk fejest. Vérbeli szerkesztési játék, a zenekarral összekacsintó zongora csillogása a harmóniai rafinéria magasiskolájával ellenpontozó fafúvókkal, izgalmas beszúrások és villámgyors riposztok szólista és zenekar közt, sok esetben váratlan  harmóniamenetekkel és látványos - de soha nem a bizonytalanban folytatódó - irányokkal - nos, igazi szórakozató bécsi klasszikus lendület zárja hangversenyünket.

Két korszak, két - sőt ki tudja hány - zenei nyelvezet, ám egyetlen közös cél a legmagasabb szintű szórakoztatás estjén, április 11-én. A Mozart-mű szólistája  Boros Mihály, a hangversenyen közreműködik továbbá: Balczó Péter, Bátki Fazekas Zoltán – ének, a Lautitia Gyermekkar (karigazgató: Nemes József), a Kodály Kórus (karigazgató: Szabó Sipos Máté),valamint a Csokonai Színház Énekkara (karigazgató: Gyülvészi Péter). Vezényel: Kovács László.

Műsor:

W.A. Mozart: C-dúr zongoraverseny K. 467

Vajda: Cantus firmus – A megtartó ének

Közreműködik:

Boros Mihály – zongora

Balczó Péter, Bátki-Fazekas Zoltán – ének

Lautitia Gyermekkar (karigazgató: Nemes József)

Kodály Kórus Debrecen  (karigazgató: Szabó Sipos Máté)

Csokonai Színház Énekkara (karigazgató: Gyülvészi Péter)

Kodály Filharmonikusok Debrecen

Vezényel: Kovács László

Ajánlatunk


A Monte Cristo grófja egy igazi, nagy ívű, romantikus musical. A történet ismert: nyüzsgő kikötő, a tenger hullámzása, régi-új szerelmek, esély egy új életre, őrült karneváli forgatag, intrika, bosszúvágy, elégtétel és Párizs, hol jobb és könnyebb az élet... mind-mind megelevenedik Alexandre Dumas világhírű regényének zenés színházi adaptációjában.

Alen Menken, Stephen Schwartz és Peter Parnell varázslatosmusicalje Victor Hugo ikonikus regényéből, a Disney rajzfilmje alapján készült. A darab érzékenyen mesél a szeretetről, a kitartásról és az önfeláldozásról. Esmeralda, a szegény cigánylány és Quasimodo, a torz külsejű, ám önzetlen harangozó története könnyeket csal mindenki szemébe.

Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi különbségek komoly kérdéseit járja körül, és ez a világ első operettje, mely nem vidám végkifejlettel zárul.

Ajánló


A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója először rendez operettet, méghozzá a világ leghíresebbjét!

A Szépség és a Szörnyeteg a Disney egyik legsikeresebb, legelbűvölőbb meséje, az első olyan animációs film, amelyet Oscar-díjra jelöltek a…

Az Orfeum mágusa A Budapesti Operettszínház 100. jubileumi évének díszelőadása − ez a vadonatúj nagyoperett − mágikus időutazásra hívja a…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!



A Budapesti Operettszínház fenntartója a Magyar Állam, irányító szerve az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)

X