A táncmű önéletrajzi ihletettségű, melyben megjelenik Erkel nemzetközi karrierjének kudarca, illetve az emiatt érzett keserűsége is: ebben az értelemben a Bach-korszakról ad hiteles látképet. A Hang és Háború alcímű táncjáték zenei szövetének alapját az Erkel által írott zongoraművek képezik, amelyeket hangfelvételről Kassai István zongorán és Szecsődi Ferenc hegedűn ad elő.
Ön egy múltbeli vagy elmaradt eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból.
Utolsó előadás dátuma: 2011. április 21. csütörtök, 19:00
A Gyulai Várszínház és a Forte Társulat bemutatja
Erkel Ferenc: Sakk-játék
Hang és háború
„Ha sakkozom, legalább nem kell zenéről,
a nem is mindig szellemes zenészekkel társalogni.”
(Erkel Ferenc)
A Gyulai Várszínház elhatározta, hogy 2010-ben, az Erkel-évben rekonstruálja az elveszett művet, amelynek megvalósítására Horváth Csabát és a Forte Társulatot kérte fel. A nyáron elkészült egyfelvonásos táncjáték szövegkönyve Szálinger Balázs költő verses szövegén alapszik.
A táncmű önéletrajzi ihletettségű, melyben megjelenik Erkel nemzetközi karrierjének kudarca, illetve az emiatt érzett keserűsége is: ebben az értelemben a Bach-korszakról ad hiteles látképet.
A Hang és Háború alcímű táncjáték zenei szövetének alapját az Erkel által írott zongoraművek képezik, amelyeket hangfelvételről Kassai István zongorán és Szecsődi Ferenc hegedűn ad elő.
2010-ben Erkel Ferencre emlékezünk, aki 1810-ben Gyulán született. A Gyulai Várszínház kiemelten fontosnak tartja, hogy a város nagy szülöttének műveit rendszeresen műsorra tűzze: 1991 és 2007 között Erkel Ferenc összes operáját bemutatta a Kolozsvári Állami Operával közösen. Jelen esetben egy régen feledésbe merült művet konstruált újra az alkotógárda.
A darab története a 19. század közepéig nyúlik vissza. A Nemzeti Színház 1853. február 2-án egy pantomim játékot mutatott be Sakk-játék címmel, amely a kor két legjobb sakkozójának, Erkel Ferencnek és Szén Józsefnek egy 81 lépéses partijára épült. A szóban forgó táncjáték szerzője Erkel Ferenc volt, amelyről partitúra, szövegkönyv nem maradt fenn, csupán a színlap és a korabeli napi sajtó beszámolói. Erkel Ferenc tehát nemcsak a magyar zeneművészetnek, de a honi sakktörténelemnek is emblematikus alakja. Az előadás zenéjét nagyrészt Erkel szerezte, de a kor szokása szerint felhasznált népszerű táncdallamokat is.
Szöveg: Szálinger Balázs
Díszlet-jelmez: Kentaur
Egy spanyol kisvárosban eljegyzést tartanak: Mayor Mendoza, a helyi polgármester férjhez adja lányát, Catarinát José Riverához. Az esemény azonban váratlan fordulatot vesz, amikor megérkezik Carmennel az élen egy cirkuszi vándortársulat.
Egy fiatal király, aki tudta, hogy hatalmas túlerő közeleg, mégsem fordított hátat országának. Egy nemzet, amely történelmének egyik legsúlyosabb vereségét szenvedte el, mégsem tűnt el. A mohácsi csata 500. évfordulójára született Mindig itt leszünk... Mohács 500 című, Szomor György által írt rockmusical II. Lajos, Habsburg Mária és kortársaik sorsán át idézi meg a szerelem, a helytállás és a remény történetét.
Pattogjon a kandalló, tűnjön el a zimankó!” Nincs is szívmelengetőbb, mint leülni a kandalló elé egy zimankós téli délután, és elmerülni a mesék világában.
Zenedráma két részben Choderlos de Laclos regénye nyomán.
A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója először rendez operettet, méghozzá a világ leghíresebbjét!
A Budapesti Operettszínház új bemutatója egyesíti az operett műfajának legnemesebb hagyományait és a Nagymező utcai teátrum lenyűgöző, 21. századi színpadi…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ
© 2008-2023, Minden jog fenntartva - Budapesti Operettszínház
