A Rákosi korban az irodalomnak is a párt irányelveit kellett követnie. Sok jelentős író és költő hallgatott el évekre, kizárólag a műfordításnak szentelve tehetségét és idejét. A színdarab 1955-ben játszódik Budapesten a Belügyminisztériumban illetve a Gong presszóban, ami Weöres Sándor, Kálnoky László, Szabó Lőrinc és Domokos Mátyás egyik törzshelye volt.
Ön egy múltbeli vagy elmaradt eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból.
Utolsó előadás dátuma: 2025. április 5. szombat, 19:00
A cselekmény egy fiktív helyzetből indul ki. A presszósnőt, Ibolyát zárás után felkeresi az Államvédelmi Osztályról Nemoda elvtárs. Egy lehallgató készüléket helyez el a költők törzsasztala alatt. Megzsarolja a nőt, hogy ha nem működik együtt a hatóságokkal, nyilvánosságra hozza, hogy 1945 előtt bárcás volt, ami hogy-hogy nem lemaradt a káderlapjáról. Ibolya ennek ellenére figyelmezteti Kálnokyékat. Másnap, amikor megérkezik a társaság, elfoglalja a szokott helyét, de egy igen érdekes műsort ad elő.
Felolvassák Kálnoky rövid Shakespeare-groteszkjét, ami a magyar nyelv hangzásanyagából építkezik, de nincsenek benne értelmes szavak. Az ÁVO tanácstalan, végül arra a következtetésre jut, hogy rejtjelezett üzenetekkel van dolga.
Tovább szilárdul a meggyőződésük, amikor harmadnap hírolvasás gyanánt Weöres Sándor Összekevert újságcikkjéhez hasonló nonszenszekből mazsoláznak. Felbolydul az ÁVO, Nemoda elvtárs beviteti Ibolyát és követeli, hogy a nő magyarázza meg, mi folyik a Gongban…
Szereplők
Szíjártó Béláné, Ibolya, kasszírnő a Gong eszpresszóban..................... Kancsár Orsolya
Weöres Sándor, költő.............................................................................. Nagyhegyesi Zoltán
Kálnoky László, költő, szerkesztő........................................................... Presits Tamás
Domokos Mátyás, szerkesztő................................................................. Ragány Zoltán
Károlyi Amy, költő.................................................................................... Üllei Kovács Gizella
Szabó Lőrinc, költő.................................................................................. Varga Bálint
Nemoda Tibor elvtárs, az AVO-tól........................................................... Balog József
Bezzeg Jánosné, Eta, a titkárnője........................................................... Büky Beáta
Úttörő tündér............................................................................................ Hadas-Gábor Zsófia
Alkotók
Díszlet-és jelmeztervező: Varsányi Anna
Fény: Hímer István
Hang: Szurdi Bence
Rendező: Varga Bálint
Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben, a Theater an der Wienben aratott először sikert, amikor a zeneszerző Ignaz Schnitzer librettójára komponálta meg nagyszabású operettjét Jókai Mór Szaffi című elbeszélése nyomán.
A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója először rendez operettet, méghozzá a világ leghíresebbjét!
Egy spanyol kisvárosban eljegyzést tartanak: Mayor Mendoza, a helyi polgármester férjhez adja lányát, Catarinát José Riverához. Az esemény azonban váratlan…
Ünnepi Gála a Magyar Operett Napja tiszteletére
A Szépség és a Szörnyeteg a Disney egyik legsikeresebb, legelbűvölőbb meséje, az első olyan animációs film, amelyet Oscar-díjra jelöltek a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ
© 2008-2023, Minden jog fenntartva - Budapesti Operettszínház
