Titus Maccius Plautus: A hetvenkedő
egyfelvonásos komédia
Ez az egyik legismertebb római vígjáték, melyet még a XXI. században is játszanak. A hetvenkedő alakja, melyet később a comedia dell' arte is átvesz Capitano-ként, innen eredeztethető.
Ön egy múltbeli vagy elmaradt eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból.
Utolsó előadás dátuma: 2010. augusztus 28. szombat, 20:00
Ahogyan a mesékben, mítoszokban, úgy a színházban is kialakult az igazságérzet igénye az emberekben, szerettek volna legalább a képzeletben, vagy a színpadon igazságot tenni az őket ért sérelmekért. Kialakítottak egy karaktert, akin úgymond elverhették a port, akit megleckéztethettek, s ezen nevetni lehetett, megszabadulva az előadás idejére a feszültségektől, örülni a boldog végnek, a mérleg kiegyenlítődésének, ha ezt a hétköznapi életükben nem is mindig tudták elérni. Megtette az ügyes szolga, akivel együtt érezhetett mindenki. Később ugyanez a karakter lesz főhős az olasz reneszánsz vígjátékokban, Goldonitól Moliére-ig.
A Békéscsabai Jókai Színház előadása is a kisember győzelmét ünnepli majd az igaztalan tehetős felett, de sem a római, sem a reneszánsz hagyományokat nem eleveníti meg. Más irányt keres a bemutató. A némafilm hagyományait veszi elő, ahol ugyancsak megtalálható a gőgös és a szerény, a gazdag és a nincstelen, az igaztalan és egyenlőtlen küzdelme, a boldog befejezés ígéretével, szinte már a lehetetlenségig eljutatott megoldásoktól kísérve. A burleszkben nem kicsit, hanem vaskos módon állnak bosszút, vagy csapnak be valakit, verekednek, esnek-kelnek. "Jól elagyabugyálják egymást."
A Jókai Színház bemutatója a némafilmek világába helyezi Plautus vígjátékát. A nagy gesztusok, nagy sírások, nagy nevetések rendszerébe, ahol a kifejezés alapvetése a túlzás. Ez egy túlzó játék lesz, a hiúság és gőg elrajzolt játéka.
Súgó: Bányai Ágota
Ügyelő: Simon József
Játéktér: Fekete Péter
Jelmez: Petrovszki Árpád
Díszlettervező-asszisztens:
Jelmeztervező-asszisztens:
Koreográfus: Topolánszky Tamás
Zongora: Gulyás Levente
Rendezőasszisztens:
Kiss Katalin
Rendező: Réczei Tamás
Egy spanyol kisvárosban eljegyzést tartanak: Mayor Mendoza, a helyi polgármester férjhez adja lányát, Catarinát José Riverához. Az esemény azonban váratlan fordulatot vesz, amikor megérkezik Carmennel az élen egy cirkuszi vándortársulat.
A Szépség és a Szörnyeteg a Disney egyik legsikeresebb, legelbűvölőbb meséje, az első olyan animációs film, amelyet Oscar-díjra jelöltek a Legjobb film kategóriájában, és öt Grammy-díjat is kapott.
Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben, a Theater an der Wienben aratott először sikert, amikor a zeneszerző Ignaz Schnitzer librettójára komponálta meg nagyszabású operettjét Jókai Mór Szaffi című elbeszélése nyomán.
Egy fiatal király, aki tudta, hogy hatalmas túlerő közeleg, mégsem fordított hátat országának. Egy nemzet, amely történelmének egyik legsúlyosabb vereségét…
Ünnepi Gála a Magyar Operett Napja tiszteletére
A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója először rendez operettet, méghozzá a világ leghíresebbjét!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ
© 2008-2023, Minden jog fenntartva - Budapesti Operettszínház
