program


Esküvőtől válóperig
12

Esküvőtől válóperig

Georges Feydeau: Esküvőtől válóperig

A hat egyfelvonásosból készült bohózatot írta: Hamvai Kornél.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli vagy elmaradt eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból.

Last event date: Torsdag, 29. Maj 2014 19:00

Férj és feleség szeretnék egymást, csakhogy ez a lehetetlennel határos, mert férj és feleség. Túl kell élniük együtt, hogy hipnotizál az inas, lefekvéskor halálhíre érkezik az anyósnak, a miniszterelnök belát az ablakon, nyolc hónapra jönnek a szülési fájdalmak, és nem veszi be a gyógyszert a gyerek. De foghúzás közben már összeomlik minden. Egyszerre fájdalmas és végtelenül mulatságos, ahogy a valaha élt legnagyobb bohózatíró látta saját házasságát. Különleges színházi este: Feydeau utolsó hat egyfelvonásosa egyben. Játszódik Párizsban, 1910 körül.

Szinopszis:

Georges Feydeau drámaíró, a francia polgári komédia egyik legjelentősebb képviselője. Párizsban született 1862. december 8-án. Származásáról több pletyka is lábra kapott, a legvalószínűbbnek azonban az látszik, hogy a neves regényíró, Ernest Aimé Feydeau volt az igazi apa, akinek többek között Flaubert is jó barátja volt. Feydeau hétévesen járt először színházban, amelynek csodálatos, kavargó világa azonnal elbűvölte. Másnap már a leckeírás helyett színdarabot írt, igaz, egyelőre csak a maga szórakoztatására. Később komolyan tanulmányozni kezdte a XIX. század legnagyobb bohózatírói, színpadtechnikai tanulmányokat is folytatott, s huszonéves korára gyakorlatilag az egész színházi szakma a kisujjában volt. Ez azonban még nem volt elég az üdvösséghez, s titkári állást vállalt az egyik színháznál, emellett pedig színikritikákat gyártott egy párizsi lapnak. Közben szorgalmasan írta darabjait is, amelyek közül A női szabót 1886-ban bemutatta a Reneszánsz Színház. A darab a közönségnek tetszett, a kritika azonban igencsak fanyalgott. Feydeau-t ez nem keserítette el, mert egész életében a közönségnek, s nem a műítészeknek írt, az igazi átütő sikerre azonban várnia kellett. Ami elkedvetlenítette az ifjú szerzőt, a pénztelenség volt, ám az 1889-ben Marianne Carolus-Durannal kötött házassága ezt is orvosolta. Felesége az ismert portréfestő, Carolus-Duran lánya volt, s tisztes hozományt vitt a házasságba. Miután anyagi gondok sem gyötörték tovább, energiáit a drámaírásnak szentelhette. 1892-ben egyszerre három darabját is bemutatták különböző párizsi színházak, s hamarosan nevétől volt hangos a város, ő lett a "kacagás királya".

Fáradhatatlanul dolgozott, 1916-ig 39 színpadi művet írt, s szinte mindegyik zajos sikert aratott. Titka voltaképpen nagyon egyszerű: bonyolult, pergő, leleményesen és gondosan kidolgozott cselekmény, szellemes párbeszédek, kacagtató bonyodalmak, szerepcserék és véletlenek, a klasszikus bohózatok jól ismert szereplői, felszarvazott férj, ostoba feleség, könnyűvérű nőcskék, ügyefogyott szerető, öreg és csúf emberek. Szándéka nem a társadalom bírálata volt, ennek ellenére e bohózatokban magára ismerhetett mindenki, lelepleződtek a tisztesnek mondott, ám hazug és álszent polgári erkölcsök.

Az ünneplések, a sikerek ellenére Feydeau élete nem volt boldog, házassága igen korán megromlott, 1916-ban el is váltak, vagyona elúszott a kártyaasztalnál, vagy barátaira, alkalmi szeretőire költötte. Könnyelműségéért súlyos árat fizetett: 1918 táján valamelyik szeretőjétől szifiliszt kapott, amely megtámadta idegrendszerét, élete hátralévő éveiben lassan megőrült, s egy idegszanatóriumban halt meg 1921. június 5-én. A párizsi Montmartre temetőben temették el. Színműveit nemcsak Franciaországban, hanem a világ számos pontján bemutatták, napjainkban is gyakorta színpadra kerülnek nálunk is. Annak idején, amikor a Vígszínház 1899-ben műsorára tűzte az Osztrigás Micit, a darabot egyenesen pornográfnak minősítették egyes kritikusok, s óvták a jó erkölcsű családokat megtekintésétől. Ennek ellenére máig talán ez Feydeau legnépszerűbb műve, noha számos más darabját is bemutatták a magyar színpadokon, a Bolha a fülbe, Az úr vadászni jár, a Vigyázz a nőre!, a Mit jársz meztelenül, A két Champignol, a Fernand házasodik, a Kézről kézre, A hülyéje. Művei felhőtlen szórakozást nyújtanak a nézőknek, a játék örömét a művészeknek.

Aktuelt


Rozsda lovag kalandjai tovább folytatódnak a Budapesti Operettszínházban. Bozsik Yvette látványos rendezésében a Rozsda Lovag és kísértet című mesemusicalünk várja a legkisebbeket és szüleiket. Egy otthontalan szellem kísért Rozsda lovag várában, a Páncélvárban, majd Koksszal, a házisárkánnyal kísértetshow-t rendez. Összesereglik számos vasvitéz és bádoglovag, jelen van Szélvész várkisasszony, Ólomláb király, az elfuserált udvari írnokával, Pacapocokkal és természetesen megjelenik maga Rozsda lovag is. Végül egy fényes lovagi tornának lehetünk tanúi, amely óriási meglepetést tartogat Rozsda lovag számára. Az előadás 3 éves kortól ajánlott

Alen Menken, Stephen Schwartz és Peter Parnell varázslatosmusicalje Victor Hugo ikonikus regényéből, a Disney rajzfilmje alapján készült. A darab érzékenyen mesél a szeretetről, a kitartásról és az önfeláldozásról. Esmeralda, a szegény cigánylány és Quasimodo, a torz külsejű, ám önzetlen harangozó története könnyeket csal mindenki szemébe.

A Szépség és a Szörnyeteg a Disney egyik legsikeresebb, legelbűvölőbb meséje, az első olyan animációs film, amelyet Oscar-díjra jelöltek a Legjobb film kategóriájában, és öt Grammy-díjat is kapott.

PÅ PLAKATEN


„Papadimitriu Athina életútjának legemlékezetesebb pillanatai kelnek életre április 18-án az Évek, Dalok, Imák 50/30 jubileumi esten a Kálmán Imre Teátrumban.

A többféle feldolgozást is megélt alapművet most Grigori Frid egyszemélyes operaváltozatában ismerhetik meg a Budapesti Operettszínház nézői.

Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben,…

Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
tilbageværende tid
00:00

enhed(er) i kurven

total:


Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.



A Budapesti Operettszínház fenntartója a Magyar Állam, irányító szerve az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)

X