program


Fakuló hajnalpír

Fakuló hajnalpír

Szilárdi Béla: Fakuló hajnalpír

felolvasószínház

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli vagy elmaradt eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból.

Last event date: Søndag, 25. September 2016 17:00

„Arra, amit Nietzsche Wagner iránt érzett, nincs más szó, csak a szerelem.” (…) Évekkel később, Wagner halála után ezt maga Nietzsche is megerősítette. S megemlítendő, hogy Nietzsche Cosimát is szerette, amely érzelemre végképp nem túlzás a szerelem kifejezést alkalmazni. 1889 januárjának legelején, amikor elméje végleg megbomlott, levelet küldött „Ariadné hercegnőnek, szerelmemnek”,  vagyis Cosimának. Legutolsó, nagyra becsült történészbarátjának, Jacob Burckhardtnak írott levelét pedig egy értelmetlen, kusza utóirattal látta el, amelyben így búcsúzik: „A többi Cosima asszonyé… Ariadnéé…”

Szilárdi Béla új darabjának főhőse kétségkívül Cosima Wagner. A trilógiává bővült sorozat (Ecset és kalapács, A láma köpése) változott: Nietzsche szinte mellékszereplő Cosima asszony belső harcában, egy verbális küzdelem szereplője, elszenvedője – s vesztese. S az egész vélhetően fikció: nincs arra írott forrás, bizonyíték, hogy mindez bekövetkezhetett: elképzelt helyzet ez, mint Szilárdi eddigi két munkája is.

1888-ban, Wagner halála után 5 évvel hangzik a párbeszéd, a 44 éves, bomló elméjű Nietzsche és Cosima dialógusa. Cosima küzd a helyzetével: a „sértett özvegy”, az „egykorvolt feleség” s a Nietzsche által szeretett asszony szerepeivel, mivel a szituáció döntést követel. Elfogadni vagy elküldeni? Teret és időt hagyni az utolsó fellángolásnak?

Nietzsche alakja, személyisége képtelenné teszi a döntést. Mindenki mindent ért, tud, s akar vagy nem akar; s következik a minden feszültséget feloldó „négykezes”. Liszt Ferenc darabja, Cosima édesapjáé: a múlt feszültségei, a gyermekkor keservei, vélt és reménytelen szerelmek hangjai csendülnek fel az kettejük által megszólaltatott zongorán – egy elhamvadt szerelem rekviemjeként."

Bokányi Péter

Aktuelt


Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben, a Theater an der Wienben aratott először sikert, amikor a zeneszerző Ignaz Schnitzer librettójára komponálta meg nagyszabású operettjét Jókai Mór Szaffi című elbeszélése nyomán.

Alen Menken, Stephen Schwartz és Peter Parnell varázslatosmusicalje Victor Hugo ikonikus regényéből, a Disney rajzfilmje alapján készült. A darab érzékenyen mesél a szeretetről, a kitartásról és az önfeláldozásról. Esmeralda, a szegény cigánylány és Quasimodo, a torz külsejű, ám önzetlen harangozó története könnyeket csal mindenki szemébe.

PÅ PLAKATEN


A Szépség és a Szörnyeteg a Disney egyik legsikeresebb, legelbűvölőbb meséje, az első olyan animációs film, amelyet Oscar-díjra jelöltek a…

Egy mindenre elszánt orvos meghódítja a színpadot! A misztikus thriller világsikerű Broadway-musical változata

A Monte Cristo grófja egy igazi, nagy ívű, romantikus musical. A történet ismert: nyüzsgő kikötő, a tenger hullámzása, régi-új szerelmek,…

Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
tilbageværende tid
00:00

enhed(er) i kurven

total:


Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.



A Budapesti Operettszínház fenntartója a Magyar Állam, irányító szerve az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)

X