MÁV Festetics/3.
Festetics-bérlet 3. Csaba Péter karmester ezen az estén nagy mesterek ritkán hallható műveivel ismerteti meg a közönséget. több
Festetics-bérlet 3. Csaba Péter karmester ezen az estén nagy mesterek ritkán hallható műveivel ismerteti meg a közönséget. több
Ön egy múltbeli vagy elmaradt eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból.
Utolsó előadás dátuma: 2015. május 29. péntek, 18:00
Festetics-bérlet 3.
J. Sibelius: Andante Festivo, Romance, Valse Triste, Suite Characteristic
R. Strauss: Kettősverseny klarinétra és fagottra
A. Dvořák: Noktürn
A. Dvořák: d-moll szerenád fúvósokra és mélyvonósokra, op. 44
Közreműködik: Sándor János (klarinét), Falusi Melinda (fagott)
Vezényel: Csaba Péter
Előző koncertjével szemben – amelynek műsorán három jól ismert szerenád hangzik el –
Csaba Péter ezen az estén nagy mesterek ritkán hallható műveivel ismerteti meg a közönséget. Jean Sibelius, finn zeneszerző híres művei: a hét szimfónia, a Kalevala nyomán komponált nagy szimfonikus költemények, illetve a Hegedűverseny mellett jónéhány kisebb, vonós zenekari művet is komponált. Legismertebb közülük a Valse triste (Szomorú keringő), amely Arvid Järnefelt finn író Kuolema (Halál) c. drámájához írott kísérőzene részlete. Némelyikhez a vonósok mellett még egy hangszert alkalmazott – a Suite caracteristic-ben hárfát, az ünnepélyes hangú Andante festivo-ban pedig üstdobot. Richard Strauss klarinétra és fagottra írt kettősversenyét az Oboaversennyel és a Metamorfózisokkal együtt a II. világháború évei alatt komponálta, amikor visszavonultan élt vidéki házában. A művet a háború után, 1946-ban mutatták be Luganóban. Batta András így ír e művekről: „Strauss velük zárja életműve hídját, azaz ismét visszatér kamaszkora Mozart-Mendelssohn ihletésű műveinek szelleméhez.” Dvořák Nocturne-je a mély, őszinte áhítat hangján szólal meg, a Szerenád fúvósokra, csellókra és bőgőre pedig rokokó kastélyok zenés estjeinek légkörét idézi fel – de a témák már a nem sokkal később komponált szláv táncokat előlegezik.
A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója először rendez operettet, méghozzá a világ leghíresebbjét!
Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben, a Theater an der Wienben aratott először sikert, amikor a zeneszerző Ignaz Schnitzer librettójára komponálta meg nagyszabású operettjét Jókai Mór Szaffi című elbeszélése nyomán.
A Monte Cristo grófja egy igazi, nagy ívű, romantikus musical. A történet ismert: nyüzsgő kikötő, a tenger hullámzása, régi-új szerelmek, esély egy új életre, őrült karneváli forgatag, intrika, bosszúvágy, elégtétel és Párizs, hol jobb és könnyebb az élet... mind-mind megelevenedik Alexandre Dumas világhírű regényének zenés színházi adaptációjában.
„Papadimitriu Athina életútjának legemlékezetesebb pillanatai kelnek életre április 18-án az Évek, Dalok, Imák 50/30 jubileumi esten a Kálmán Imre Teátrumban.
„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”
Az Orfeum mágusa A Budapesti Operettszínház 100. jubileumi évének díszelőadása − ez a vadonatúj nagyoperett − mágikus időutazásra hívja a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
