Oláh Kálmán egyike azoknak a kiváló magyar jazz zongoristáknak, akiket a nemzetközi zenei világ is magasan jegyez. Zeneszerzőként és előadóként mesteri módon egyesíti és kombinálja a jazz, a népzene és a kortárs klasszikus zene elemeit. więcej
Ön egy múltbeli vagy elmaradt eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból.
Last event date: Wtorek, 7 Maja 2019 19:30
Műsor:
Oláh Kálmán: Concerto for Symphony Orchestra and Jazz Band /
Andrew Lloyd Webber: Requiem
Közreműködik:
Miklósa Erika – szoprán /
László Boldizsár – tenor /
Oláh Kálmán – zongora /
Balázs Elemér – dob /
Barcza Horváth József – bőgő /
Bacsó Kristóf – szaxofon /
Dés András – ütőhangszer /
Lautitia Gyermekkar tagjai /
Kodály Kórus Debrecen /
Kodály Filharmonikusok Debrecen /
Vezényel: Kovács László
Oláh Kálmán egyike azoknak a kiváló magyar jazz zongoristáknak, akiket a nemzetközi zenei világ is magasan jegyez. Zeneszerzőként és előadóként mesteri módon egyesíti és kombinálja a jazz, a népzene és a kortárs klasszikus zene elemeit. Számos elismerése és kitüntetése közül a legjelentősebb a Thelonious Monk Nemzetközi Jazz Zeneszerzői Verseny 2006-ban elnyert nagydíja. Concerto for Jazz Orchestra című kompozícióját 2001 februárjában mutatta be a Magyar Rádió a Budapest Jazz Orchestra előadásában. Ennek a műnek az átdolgozása a Concerto for Symphony Orchestra and Jazz Band, mely először 2006-ban került közönség elé, a Miskolci Szimfonikusok közreműködésével. Azóta több helyszínen is nagy sikert aratott a darab, főleg újdonságával meghódítva a közönséget. A kritika is elismerően írt Oláh Kálmán concertójáról, „igazán eredeti kompozíciónak” nevezve azt, melyben Bartók illetve Stravinsky dallam- és harmóniavilága nyer egyedi, friss újraértelmezést.
Andrew Lloyd Webber, a Jézus Krisztus Szupersztár, a Macskák, az Evita világsikerű szerzője – a rockopera műfajának fejedelme – 1985-ben meghökkentő új darabbal állt a közönség elé. Nagyszabású gyászmisét, requiemet komponált, melynek liturgikus és klasszikus zenei gyökerei évszázadokra vezethetők vissza. Webbert a hattételes, félóra időtartamú Requiem megírására két esemény késztette. Édesapjának 1982-ben bekövetkezett halála, illetve egy újsághír a New York Times-ból egy kambodzsai fiú tragédiájáról. Az egyházzenének egyébként fontos szerepe volt Webber zenei fejlődésében, korábban is komponált kisebb szakrális darabokat. A Requiemet a hagyományos latin szövegre írta, melyben a vegyeskar és zenekar mellett szoprán, tenor és fiúszoprán szólistát alkalmaz. Hangvételében ötvöződnek a klasszikus hagyományok a popzenére jellemző dallamfordulatokkal és egyszerűbb formai megoldásokkal. „Nem tudom, milyen helyet foglal majd el művem a mai zenében, de számomra összes szerzeményeim közül ez a legszemélyesebb.” – nyilatkozta Webber az ősbemutatót követően.
A mostani előadásban közreműködő Kodály Kórust szoros kapcsolat fűzi Webber Requiemjéhez. Nem csupán azért, mert az eltelt harminc év során többször is alkalmuk volt előadni a darabot. Büszkék lehetünk rá, hogy az ősbemutató után két évvel – 1987 júliusában – a Requiem Margitszigeti Szabadtéri Színpadon lezajlott hazai premierjének is részese volt kiváló énekkarunk. London után a magyar fővárosban szólalt meg Európában először Webber Grammy-díjas Requiemje.
Rozsda lovag kalandjai tovább folytatódnak a Budapesti Operettszínházban. Bozsik Yvette látványos rendezésében a Rozsda Lovag és kísértet című mesemusicalünk várja a legkisebbeket és szüleiket. Egy otthontalan szellem kísért Rozsda lovag várában, a Páncélvárban, majd Koksszal, a házisárkánnyal kísértetshow-t rendez. Összesereglik számos vasvitéz és bádoglovag, jelen van Szélvész várkisasszony, Ólomláb király, az elfuserált udvari írnokával, Pacapocokkal és természetesen megjelenik maga Rozsda lovag is. Végül egy fényes lovagi tornának lehetünk tanúi, amely óriási meglepetést tartogat Rozsda lovag számára. Az előadás 3 éves kortól ajánlott
„Papadimitriu Athina életútjának legemlékezetesebb pillanatai kelnek életre április 18-án az Évek, Dalok, Imák 50/30 jubileumi esten a Kálmán Imre Teátrumban.
Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi különbségek komoly kérdéseit járja körül, és ez a világ első operettje, mely nem vidám végkifejlettel zárul.
A Budapesti Operettszínház kiemelten fontosnak tartja, hogy támogassa autista embertársainkat a minél teljesebb élet megteremtésében és megélésében, ezért – ahogyan…
„A Fővárosi Nagycirkusz és a Budapesti Operettszínház nagyszabású estje a Városliget után, a Nagymező utcába költözik! 2026. június 16-án, kedden…
A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója először rendez operettet, méghozzá a világ leghíresebbjét!
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ
© 2008-2023, Minden jog fenntartva - Budapesti Operettszínház
